Fél-betépett Mantra


A Teremtés Ganját füstölve ülök a kertemben,
Mellemből két sörcsap lóg és kezem a korsó,
Színes állatok formálódnak ki a füstből,
Nem iszok már régóta bort, maga vagyok a hordó.

Szürrealisztikus elmém vászonára most vázolok,
Óceán felett lebegve a bálnákkal fókafröccsöt iszom,
Alattam kiemelkedik pár oszlop meg egy romos Pantheon,
Addig töltöm korsóm a garatra, amíg bírom.

Ez egy dublini dalai, mit nem érthet a sok láma,
Magyar lótuszülésben hallatok egy kuruc kacajt,
Keretnek csillag porból festettem kokaint,
Meg levágott női mellekből építettem talajt.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-07-14 22:49:25
Utolsó módosítás ideje: 2015-07-14 22:49:25