egy gondolat...
ma minden kocsmában velem ülök szemben,
holnap minden sorban magam mögé állok,
szomorú mosolyként bujkálok a szemben,
a csöndes áhítatban nyugtot nem találok.
amit csak lehetett, én már megmutattam,
a szándékot rajtam nem kérheted számon,
agyamban a múltat képpé összeraktam,
az igazság sóhajként szakad ki a számon.
minden válaszomra ismered a kérdést,
láttál lezuhanni arccal a betonra,
tudat alatt bennem ott lapult a kétség,
az ördöggel szerződtem erre a szezonra.
mert nem mértek soha, pénzért emberséget,
megtagadott vágyakkal sem adnak vissza,
mikor Rád gondolok, minden emlék éget,
széjjelfolyt boldogságom a föld majd felissza…
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-03-09 14:36:19
Utolsó módosítás ideje: 2015-03-09 14:36:19
