Vicceink között
Viccelődni komolytalanul
az ember önmagán tanul,
hogy minden virágba szökkenjen,
s a kitalált jó, vagy rossz poén
mosolyt fakasztó csattanóként
arcunk fényében felderengjen.
De hogyha másba döf tőrt a vicc,
a lelkünkben meggyökeredzik,
gaznak kiált minden virágot.
Gyilkos poénok, torz hahoták,
dicsfényben úszó ordas hordák
között ne keress (v)igazságot.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-01-10 21:07:59
Utolsó módosítás ideje: 2015-01-10 21:07:59
