Csak esik, esik
Csak esik, esik, nem hagyja abba,
talán épp másod-, vagy harmadnapja,
szigorú szálakat úgy suhogtat,
mintha már övé lenne a holnap,
mintha még lenne egyetlen torzsa,
amiben lábam megbotolna,
szikrákat vetne a szárazságtól,
nem képletesen, de igazából.
Minek kell nekünk tengeráradat
ahhoz, hogy megmossuk a lábakat,
amihez persze cipő nem kéne,
el lehetne azt tenni a télre,
akkor lesz szükség igazán arra,
most mindegy, jobbra megyek vagy balra,
minden irányban vizes a város,
elázott fejjel sétálni káros.
2014. szeptember 16.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-09-19 07:30:49
Utolsó módosítás ideje: 2014-09-19 07:30:49
