killer
az apja bacsó volt
ő meg börtöntöltelék lett
még emlékszik az első pofonokra
meg az első éjszakára
amikor a szenesbe zárták
azóta fél a sötéttől
de a verést mindig is állta
és sokat kapott
az apjától a zsaruktól
meg mindenkitől
akikbe belekötött
volt hogy nem is védekezett
csak röhögött amíg verték
és röhögött akkor is
amikor ő ütött
nem tudja hogy miért
de élvezte a pofonokat
az ütéseket a rúgásokat
oda-vissza
az egész élete erről szólt
teste tele van forradásokkal
és azt is tudja
hogy egyszer majd agyonverik
ahogy ő az apját
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-09-11 19:25:58
Utolsó módosítás ideje: 2014-09-11 21:00:58
