Csak adsz
Neked kedvesem mit köszönjek,
szerelmedtől zavarba jöjjek?
Csak adsz, csak adsz te garmadával,
szüntelenül, mint a madárdal,
pihenni néha sem megállva,
öröklött börtönödbe zárva,
ápolni, gyógyítani engem,
hogy éljek mind a négy ütemben,
ahogy az isten még vezényel,
ne vijjogjon ránk sanda vészjel.
Jól tudjuk, időnk elszivárog,
életemhez te vagy a zálog,
egymás testéből hallik nálunk
szerelmes, szép szívdobbanásunk.
2014. július 22.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-07-22 12:47:39
Utolsó módosítás ideje: 2014-07-22 12:47:39