Félig itt, félig ott
Én meghalnék
fogyó álom-holdként,
hogy újra szüljön Anyám.
Ő meg tudom, feltámadna értem
s kihordana forró ölében
szétporladt hullócsillagokból
vajúdón feleszmélve, ahogy rég,
hol az öröklét tűnő égi varázs,
s a hit villódzó tükörjáték.
Engem vinne,
őt meg hozná a vágy.
Isten is elkísérne
megkönnyezve minket,
ahogy őt kísérték egykor a Golgotán.
Találkoznánk ketten, félúton,
-utat kereső megfáradt vándor-
én félig még itt, ő félig odaát
kettéosztott vállalt halállétben
úgy, ahogy anya fiával osztozhat,
hol a földnek égi fénye,
az égnek földi árnya van,
hogy elmondhassam
álmaimon túlról,
itt vagyok újra veled,
megjöttem Anyám.
Hogy elmondhassa,
már vártalak.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-07-08 10:35:28
Utolsó módosítás ideje: 2014-07-08 10:35:28
