A valóság partján


Tehetetlen ringok a semmiben.
Gyanútlan alszom
a valóság partján.
Aztán-jelre
alattomos,
hűtlen árnyak döfnek.
Lüktetve morajlik
az univerzum törvénye.
A nagy Bumm után mezítláb
melegszem
millió évig.

A nap langyos.
Suta törvény
ír elő szabályt.

Uram,
hűtlen, hideg patások
törtek át a pusztán.

És mégis:
Ülök a percek
zajában.
Isten énekel.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-06-19 14:39:48
Utolsó módosítás ideje: 2014-06-19 14:39:48