takarítani kéne, de nincs kinek
lusta, szemét élet ez, mert nem folyik
de ottmarad minden kiálló élen,
és megtapad minden sötétebb sarokban
(főleg, amikor nincs minek örülni)
én neked örülnék
és ez után a gondolat után
semmi „és” , „vagy”, vagy „de” nem következik
