Tõlem féltelek

Féltelek, Kedves.
Kóbor csavargó voltam.
Ismernek engem
és ismerem magam -

Féltelek, Kedves,
tőlem féltelek.

Itt, s velem hideg van...
Egy kevés értelem
ha megmaradt még
- s egy-két sorvégnyi rím -
Csak pontnyit világít,
fel nem melegít

- ott ég a cigaretta végén -

parázsló varázskörként fénylik
életem utolsó menedékén
mint félelem -

Félelem
Tőled és Miattad.
Magamat fenyítem
minden pillanattal -

Ismernek engem itt,
kóbor csavargó voltam...
Homlokomat s az ökleim
de sokszor lehorzsoltam
vakon csapkodva!

- emberek s falak -

Féltelek, Kedves. Vigyázz.
Ellenemre is! Védd magad!

Valamikor majd
ne törj rám azzal,
hogy nem óvtalak...





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.