- reggelek -




Csak úgy, akár a legtöbb őszi hajnalon - az éjjel sűrű lelke
lecsurog a párás konyhaablakon. Ha később ébredek, talán
nem látom nyomát, súlyát átkozza finomszövésű apró pók-
hálófonál. A kávé zaccos, a cigaretta újszerű, mint minden
reggelen - kutyák csaholnak kint a ház előtt, ez rendszeres,
mégis, mint minden’ szóban a túlzás egészen rendszertelen.
Lassan indulni kéne már a napnak, csak munkahelyeken van,
az életben sosincs szabadnap. Még a menetrendszerinti járat
sem akarja figyelembe venni a saját igényem, csak önfejűen
elhúz mellettem az úton port verve ruhámra vagy pocsolya-
vizet fröcskölve, kései ébredésemre fényszóró-nyelvet öltve.
Kicsit sem számítok neki, de nem gond, valójában nekem se
fontos ő - már egy éve bérletem van, rögtön jön a következő.









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-10-25 07:58:03
Utolsó módosítás ideje: 2013-10-25 07:58:03