Sport

Szeretem a rendet a mozdulataimban.
Ahogy két nejlonzacskóba csomagolom a magammal vivendő pótruhát:
mint egy jó iparos, először bele az egyikbe, szorosan lezárom,
majd a másikba ugyanúgy.
Közben a HÉV-en bolondnak néznek, de meg lehet szokni ezt is.

Szóval a sport. A Rómaifürdőnél buszra szállok át, mint már lassan öt éve.
És itt is a rend: a busz kettő – öt percet késik, számíthatok rá.
Ilyen szikár dolog ez a sport, nincs az, hogy „éjjel a csillag is dalol fölöttem”,
mert éjjel kajakozni nagyon veszélyes.
Ha kajakozom, még nappal van, forog a törzsem, ahogy az edzőim mondták,
meg üvöltötték: “Fordulj! Fordulj el jobban, Tomi!”
Ma, ha vízre szállok, nem ordít senki, csak tavasz van. Gyönyörű tavasz van.
Ennyi. És hogy szeretem a rendet a mozdulataimban.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.