Ha magammal beszélgetek



Ha magammal beszélgetek,
nem telnek el hosszú hetek,
amíg várom a válaszom,
a hallgatás fájhat nagyon,

nem jó gondolkodás nélkül
visszavágni, belekékül
nem a test, hanem a lélek,
a lelkisebektől félek,

maradandóbbak, mélyebbek,
látványosak, sose szebbek,
döföttek, mint késszúrások,
méltatlanok, mint az átok.

Magamat szeretem, léha
voltam egykor, az se tréfa,
se istencsapása nem volt,
mélyen hallgatott a mennybolt.

Magam mindent megbeszéltem,
amit mégse, attól féltem,
nem gyávasággal születtem,
gyáva vakmerőből lettem.

2013. augusztus 21.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-08-26 00:20:45
Utolsó módosítás ideje: 2013-08-26 00:24:32