Zsófié

Akarsz-e, kedvesem játszótársam lenni?
Sudár nyár közt ülvén, kezünk összetenni?
Majd, mintegy hirtelen, nevetve és játszva,
Felkelnél a székből, (majdnem hadonászva).
Azon lennél tüstént és igen serényen,
Adjam föl a lassú és tötyörgős énem.
Mozogj és mozgassad, Weöres Sándor mondja,
Fáradott elmédet sok gondja ne nyomja…
Oldódj fel a mában, mint tej a pürében,
Hogyha jő az alkony, ne legyél kezében.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.