YDA



Partium szülötte, magyar és európai
számkivetett üldözött senki,
ez voltál s lettél a halálban a minden,
az ki ráüvöltött a világra,
aki soha nem maradt csendben,
érmindszenti kisparaszt jogra
tuszkolt utódja,
lángos-pallos
valahol egy széthulló nép felett,
a grófi szérűn pajtában megbúvó,
a magyar ugaron mezítláb kószáló
közhely gazt irtó nyelv-gyomláló
végtelen szerelmes
nemes lélek,
egy bolond poéta, ki lángra gyújtotta
a világot, ki nem sírt - de ütött,
Góg és Magóg fia megtagadta
a hamis hitet,

Lédához bújtál, tudtad, hogy
diszharmónia a céda orgia
bezsebelve jutalmad,
halálod,
láttad, tudtad, terjed a kór
benned s egy népben,
irtani semmi az eszköz, csak a hit,
hogy lángok után majd új virágok
nyílnak a mezőkön, tiszta egek
alatt, igaz színekkel,
nem hamisan festett
szavakkal majmoltál másokat,
de bibliát írtál,
Isten dühét kivívtad,
büntetésed büszkén viselted,
pokolba tértél épp még
férfiként,
miként egy bolond poéta
meghalhat,
lángra gyúltál
és elégtél Léda s ezer
nő kebelén.

Magot vetettél,
belőled burjánzik ez a káosz,
millió költő országa,
mind csak bámul magára
és keresi a koszorút
mit fejére rakhat büszkén,
osztozunk a magyar ugaron,
ki hasznára, ki meg zsellérként,
és minden nap indulunk
- igaz metrón már -
a rabszolgaságba.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-08-08 11:01:05
Utolsó módosítás ideje: 2013-08-08 11:01:05