Vallomás helyett


ha elalszom kinn valamelyik padon
tátongó érzésekkel és alkoholszaggal
végre úgy lesz ahogy lennie kell
álomvilágban ébredek fel ahol többé már nem leszel
csak valami hasonló érzés
talán jó lesz az a valahol ahol lennem kell
közben összemosódnak az álmok a valósággal
néha talán felébredek, félálomban téged keresve
szürke alakokat pillantok meg és a zavaros fényeket
mintha helyetted angyalokat látnék benne
pedig egy csapat tinédzser lesz piálás közepette
ünneplik majd csúszásnak indult életüket
úgy ahogy én a sajátomét
ők is kidobóst játszanak a flaskákkal
elpattintják szívemből az ereket
ahogy rám rúgják szarkazmusukat
aztán megint alszom tovább
és nem lesz már meg az arcod sem
csak a vágy hogy egybefonódjunk újra
végül is mindegy is ki az
csak szeressen annyira hogy már ne fájjon





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-08-07 23:10:54
Utolsó módosítás ideje: 2013-08-07 23:10:54