Teher

Teher

Anyámnak sok a gyereke,
így mérgelődik, ha nincs idő a pihenőre,
felrakja a karfára visszeres lábait,
és simítással egyengeti az utat.

Kegyetlenül ordít a lábasokkal,
leül, a tévé elé…
bambán nézi a feketefehér képpontokat,
fejében ósdi emlékeket lapozgat,
aztán előveszi a fotóalbumokat.
Majd kitör belőle a szörnyeteg.

Gyerekei csak hallgatnak,
mert tudják, ezután a siránkozás következik.
Emlékeiben ragadt vádaskodás, gyemekfájdalommal
a fonnyadt koszorúk fölött térdepel.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-08-07 20:35:54
Utolsó módosítás ideje: 2013-08-07 20:35:54