Lázár Dávid : Tünemény

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2844 szerző 38792 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Ocsovai Ferenc: Szombati bukolika
Filip Tamás: Régi szentély
Pataki Lili: Egyenes, gerinces és szabad
Csurgay Kristóf: Lélekborogatás
Tóth Gabriella: Lehet
Serfőző Attila: A zarándok
Serfőző Attila: Ego sum vita
Karaffa Gyula: Megjöttek...
Debreczeny GYörgy: névelírások
Albert Zsolt: Téli könyvek
FRISS FÓRUMOK

Karaffa Gyula 7 órája
Ocsovai Ferenc 9 órája
Zsolt Szakállas 2 napja
Szakállas Zsolt 2 napja
DOKK_FAQ 3 napja
Filip Tamás 4 napja
Serfőző Attila 4 napja
Vasi Ferenc Zoltán 4 napja
Tóth János Janus 5 napja
Francesco de Orellana 5 napja
Gyurcsi - Zalán György 11 napja
Cservinka Dávid 12 napja
Vadas Tibor 12 napja
Tóth Gabriella 13 napja
Filotás Karina 14 napja
Veres Mária 15 napja
Kiss-Teleki Rita 15 napja
Bájer Máté 15 napja
Gyors & Gyilkos 20 napja
Szilasi Katalin 21 napja
FRISS NAPLÓK

 az univerzum szélén 31 perce
Lola naplója 1 órája
A vádlottak padján 10 órája
Bátai Tibor 19 órája
Hetedíziglen 1 napja
DOKK estek 1 napja
mix 2 napja
Minimal Planet 3 napja
Hordalék 3 napja
nélküled 4 napja
Polgári perem peremtörténete 4 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 5 napja
Gyurcsi 5 napja
négysorosok 6 napja
fiaiéi 6 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Lázár Dávid
Tünemény

Ajakamra oson most a féltő bírálat,
Próbatétel gyanánt von csupán kérdőre.
Jó szándék az, törekvés. A jóra való ösztönzés.
Szükséges aggodalom, szorosan ölelő törődés.

El még hányszor induljunk,
Hogy hazaérvén rádöbbenjünk,
Mindvégig itthon voltunk...
Csak egyedül, egymás mellett, egymás nélkül.

Úgy hiszem, a köz-helyek
Közhelyekké sohasem nőhetnek,
Ágas-bogas lelkesek pedig
Közénk sosem férkőzhetnek.

Bár tudnám, hányszor adjuk el még
Magunk, a ránk sosem szolgálóknak.
Míg végül végre elhajítanak, s nékik hála,
Megmaradhatunk örökül egymásnak.

Remélem, ha tévedem, majd
Mindig magamtól értetődök,
Ha mégsem, úgy legalább általad,
És majd öröké karban tartalak.

Megesett már jó néhányszor
Mindaz, ami régen megszokott.
Pótolhatatlan pillanatok: Ahogy nézel,
Ahogy nézlek, ahogy nem szólsz, ahogy én sem szólok.

A rejtelmes, szelíd, rémülten cikázó fények,
Melyek szeméremdombodon az elmúlás elől
Keresnek, és találnak menedéket...
Mondd, a lehetetlent megállni meg lehet?





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-07-09 09:56:59
Utolsó módosítás ideje: 2013-07-09 09:56:59


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-06-18 18:05   Napló: az univerzum szélén
2024-06-18 17:02   Napló: Lola naplója
2024-06-18 15:16       ÚJ bírálandokk-VERS: Szakállas Zsolt Málék, tépdesni őket muszáj
2024-06-18 11:40   Napló: az univerzum szélén
2024-06-18 11:09   új fórumbejegyzés: Karaffa Gyula
2024-06-18 10:15   Napló: az univerzum szélén
2024-06-18 09:16   Új fórumbejegyzés: Ocsovai Ferenc
2024-06-18 08:35   Napló: A vádlottak padján
2024-06-17 23:25   Napló: Bátai Tibor
2024-06-17 16:38   Napló: A vádlottak padján