Mit kellene mondanom még

Mit kellene mondanom még.
A szó kiömlött könny,
felszárító mosoly.
Összefűzött gyöngysor
anyajegy arcodon.
Szótlanságom
sikolyos mély-merülés
szemed élettavában.

Hoznak, visznek, sodornak az évek
s mi mindig valami újat adunk
magunkból egymásnak
észrevétlen.
Ismeretlen utakat keresünk,
mint a vándor,
ki tévelyegve jár,
hogy otthonra találjon.

Mit kellene mondanom még,
mit nem hallhatsz elégszer
a némaságban,
amit csak te tudsz, te érzel.
Én meg minden nap érted
elhallgatom.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-05-24 22:08:17
Utolsó módosítás ideje: 2013-05-28 16:53:04