júliusvég

füzek patak de már gesztenyék
ha üzenhetnék még üzennék
körbevesz az unásig tudott
nincs se segítség se arra ok
homokozó hinták gyerekek
de már csak megszokásból vetek
tessék-lássék félmosolyt nekik
nincs mögötte ráció se hit
magamnak hazudnék magamban
zöld káosz fölöttem-alattam
ez egyedül mintha más volna
mint hétfőre kedd keddre szerda
s ami volt van lesz múlik s marad
szomorúfűz gesztenye patak
de csak patak füzek gesztenyék
ha volna több ha volna más még
ha volna mit ha volna miért
ha üzenhetnék még üzennék







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Menedékidõ (antológia) (Budapest, 2004)
Kiadó: Accordia