Kérdés

Hallgass,
ha van jogod.
---
Pont, világosság, legyen ennyi.
Tavaszi fény, kimozdulás,
ez nem érdekel.
---
Kutyák dobálva csont elé,
nem az vagyok, ami kellett.
Már megint összevagdostam
magam.
Gyönge kilók dőlnek késekbe.
Én így születtem.Mindenki után.
---
Nagy.Nem olyan, mint én.
Elég. Nem számolok semmit.
Nem mérem le neked a világot.
Innentől.Oda.
De mindegy. Torokdobbanás, ugye?
Beléd aposztrofálnak a kihaló sorok.
---
Halogatás csak a holnap.
Vigasz.
Gyász.
Bár szívből jövő kurvaanyázás,
nincs, csak hányingerem.
Ezerszáj, ezer szájíztelen vágy,
benne nyelveket kutat,
és kiköpött szárazságon csüng.
---
Rózsaszín, örökre maradt
szagok, illatod.
Ezek a túlvilágig rágott
szerelmes végtagok.
---
Bomló este, elszakadás.
Benned telepedve, úgy
látom, ez van.
Véges maradás. Megmaradás.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-05-20 13:22:48
Utolsó módosítás ideje: 2013-06-25 18:15:55