(ex humus)

hajnal van apa halálának tizenharmadik éve
előkaparom emlékét bogarászom a fejfák közt
megfésülöm idegszálaim ugrásra készen állok
feszülten figyelek

a be nem avatkozás hallgatólagos törvénye
kivárok mint ragadozó hirtelen lecsapok
szerszám a kézben megragadom a hajnal
tömör tisztaságát szűzi földben matatok

ujjaim talajba vájnak apró versenylovak
értetlenségem a homok termékenységét illetően
tiszta képzetek mélyén gyökerezik
sterilitás homogén szervetlenség

bonyolult szerveződések hiánya
halotthideg-forróholt matéria
anyaföld méhe élet titka
szövevényes energiák csattogó csöndje

lejjebb kötöttebb szerkezetek

termékeny-meleg feketeség
kortyolok levegőt súlyokat mélyről emelek
zsigeri reminiszcenciák tevékennyé éleződése
derékig a derék anyagban

bennem munkáló aktív dinamizmus
lenti statikusság fölhalmozott
energiáiból merít
csontos makacsságot habzó éggel

apró tettek tudós szépsége
vállalhatóan tudatos rendszeresség
lent csírák millja az idő nekem dolgozik
fej tor potroh csattogó lábszárak

zörgő időtalpak medenceszél
szenvtelen bordák rácsa vas nem járhatja
finom ecsetkezelés kelletik
orrom vándorolj

nyakas szirtek fölött gömb világít
megvagy Yorick szellemed izzott
most féregtanya nekem érték
asztalom dísze leszel évfordulón
s tovább is szervusz apa






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-04-17 17:26:18
Utolsó módosítás ideje: 2013-04-17 17:41:04