Tavasszal nyirkos a föld. Bomlik
a korhadásból párolgó nehéz illat.
Eső áztat rétet, legelőt, lenn apró
lyukakat üt magának a víz, lassú örvényben
szívódik fagyökeréhez, s megkezdődik
a kapilláris utazás, rügy és levél bomlik
az ágakon, s növeszt majd óriás koronát.
