siketek a fák
adj nekem jó Uram
erőt a kétségbeeséshez
spenótba ázott kenyeret
hajnali munkát
gyerekeimnek végső lökést
a húgomnak kibúvót
anyámnak kékfestő szemfedőt
magamnak elképzelt
ibolyás temetőt
sínek előtt
torpanó vadat
szeressenek úgy
ahogy sikertelen
halálba szerettek
a féregrágta fák
