Cirkusz
Vad ujjongás, féktelen mámor -
Zöld tisztáson hatalmas sátor.
Odabent ifjú és öreg nevet,
egy perc és eláll lélegzeted.
Hatalmas tigrisek, egyetlen ember,
de a mai éjszaka senki sem nyer.
A vadat nyíltan lefizetik,
cserébe jobbra hemperedik.
Egyetlen este ez a mulatság,
majd továbbhalad a társaság.
Az egész varázslatos álom,
ahol az ébredés útját elállom,
oldalogjon arrébb, ha lehet hamar,
kötélen akrobata lóg s ő takar.
Még itt maradok, alszom örökké ,
de az azutáni nap is a cirkuszé.
Egyetlen állatot keresek majd,
s ha szemében meglátom az igazi bajt,
megnyugszom, mégsem lett szolga,
kinek valóját a gazda sárba tiporta.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-01-31 18:14:34
Utolsó módosítás ideje: 2013-01-31 18:14:34
