Elmúlt a verőfényes nyár már...
..
Elmúlt a verőfényes nyár már...
látod ezek az első hidegebb éjszakák...
melyek mind közelebb és közelebb hozzák az elmúlást...
A sok meg nem tett apró gondolat
megannyi tőrként hasít már megnyugvó szívembe...
Ránézek a még mit sem sejtő törékeny világra...
...körülöttem még az élettől visongó buja zöld lágyság
kisgyermekként néz a felkelő nap aranyló arcára...
...mint a kisded édesanyára...
...elszorul a szívem egy röpke pillanatra
mert eszembe jutottál...
Gyere hát s tégy valamit kérlek!
Parancsolj megálljt a könyörtelen szélnek...
Két erős karoddal űzd messzi a telet
mely fagyos kezeivel mindent tönkretehet...
Bájos mosolyoddal hozd vissza a nyarat
mert minden mi jó oly gyorsan elszalad....!
Fesd csókjaiddal bíborra az eget...
s maradj mellettem ameddig csak lehet...
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-11-25 03:14:51
Utolsó módosítás ideje: 2012-11-25 03:14:51