Közmontázs a bűnről
Zakatoljatok csak vészharangok,
fogynak az imák, gyűlnek a bűnök.
Mennyi gazságot kell még eltűrnöd
s mennyi igazságot elhallgatnod.
Árnyékvilág ez, csak bujdokolunk,
mentséget keresünk bűneinkre
meztelen s mint akinek nem inge
levetjük gyarlón, bár nincs rá okunk.
Tükörfény a lélek, ha elfojtjuk,
megvakít, éget s fájóbb lesz e seb
a szónál, ha ki nem mondva hordjuk,
Mintha titkos talizmánunk volna,
kifeszítenek a csillagokra
szégyenünkkel, hogy elfelejtsenek.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-10-21 21:13:07
Utolsó módosítás ideje: 2012-10-21 21:13:07
