Memorandum
Az alagsori teremben vártam rá.
Koszos falak, pinceszag.
Hallottam, a lépcsőn botjával araszol.
Először a kávét tette fel.
Kérdezte, gyakoroltál?
Mikor lefőtt, elszíneződött pohárral ült a fotelbe.
A zongorához invitált.
Bach-ot játszottam.
„Soha nem szabad abbahagynod.”
Többet nem mentem órára.
Mikor egy év múlva rászántam magam,
hogy az iskolában meglátogatom, hiába volt.
Infarktus, legyengülve fekszik otthon.
Alig ismertem rá.
Folytatjuk, ha lesz pénzem.
Bólogatott.
Pedig már rég nem erről volt szó,
magammal nem voltam tisztában.
Lekéstem a misét.
A temető felé haladva
hozzám lépett egy tanítvány anyja:
„Te is cserbenhagytad a tanárnőt.”
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-10-03 21:38:49
Utolsó módosítás ideje: 2012-10-03 21:39:26
