Félbeszéd
Nem
tárcsáztál félre, máshol élek,
már onnan téged nem hív senki,
ne tanuld meg, könnyebb így,
mint elfeledni.
Igen,
megtenném újra, másért biztosan,
nem gondolnék az árral,
a fű sem mérlegel,
csak sarjad a nyárral.
Nem
tapad torkomhoz indulat,
és senkitől sem várok választ,
a ragadozók kora
inkább csak fáraszt.
Igen,
van egy másik életem,
amit szálanként összehordtam,
e földúlt tavaszon
tán el sem tévedtem,
Igen,
ugyanaz vagyok, aki voltam.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Parnasszus, 2002.02.
