Angyali történet


Elárvult padon ültem,némaságban,
mellettem  csörömpölt egy villamos,
valami révült, bódult árvaságban
éreztem, a neon magány eltapos.

Inkább csak véltem, mintsem hogy láttam,
(a hidegtől vacogni voltam már kénytelen)
hogy nagy suhogó ballonkabátban,
egy angyal szállt le mellém hirtelen.

Olyan furcsán kitekeredve ült,
elfáradt tán a hosszú út alatt,
némán pihegve nézett körül,
s fejembe ötlött egy vad gondolat...

Végre itthon és most már jól vagyok,
a múlton nem rágódom, elteszem.
Ezentúl megint szépeket álmodok,
az angyaltollas párnán,azt hiszem.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-07-07 22:30:07
Utolsó módosítás ideje: 2012-07-07 22:30:07