Ezer éve vége van…

A barátság oly gyenge, törékeny,
S a közös boldog jövő képlékeny.
Egyik nap még fogod kezem,
Másnap könny áztatja szemem.

Bízok benned, tudom itt vagy,
De mást mond most az agy.
Szívemre nem hallgathatok már,
Beteríti jelenünket a mocskos sár.

Lelkem feldalol, ha láthatlak,
De meg többé nem kaphatlak.
Múltunk fényes csillag valahol,
Agyam hangosan, kérdőn zakatol.

Ennek ezer éve vége van, s fáj,
Nem mosolyog többé a száj.
Elvesztettelek, mert hagytam,
Hibámért kínzó bánatot kaptam.

Sós cseppek hevesen csorognak,
Mert vége van barátságunknak.
Lesz majd más, ki fogja kezem,
S vidáman csilloghat a szemem…






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-04-25 10:01:50
Utolsó módosítás ideje: 2012-04-25 10:01:50