Relikviák
Végül ami utánad marad:
letekert vécépapír-guriga,
üres tamponos doboz,
egy-két matrica a falon,
amit azért ragasztottál,
hogy jókedvedet behatárolja.
Persze ezek is megkoptak,
széleik felfeslenek,
egy rántással letéphetők.
Mégis a falon hagyom mindet,
ahogy a többi dolgaidhoz sem nyúlok,
csak figyelem,
az idő, hogyan maszatolja el bennem a képüket.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-03-07 08:47:26
Utolsó módosítás ideje: 2012-03-07 08:47:26
