Péteri Judit : sic itur ad astra (javított)

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2833 szerző 37307 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Petz György
  Gyermekkor, bérház emelet
Új maradandokkok

Szilasi Katalin: A terítő csíkjai
Bara Anna: a tetszhalott
Szilasi Katalin: Én nem látom...
Bara Anna: kárörvendő abszurd elmenőben
Petz György: Céliára mondott nóta
Nyári László: lacrimal punctum
Nyári László: retrográd
Petz György Károly: Hanggal hallgató
M. Szabó Mihály: Finita
Petz György: R. M. R.
FRISS FÓRUMOK

Szokolay Zoltán 3 órája
DOKK_FAQ 4 órája
Csiki Melinda 8 órája
Tóth Gabriella 13 órája
Albert Zsolt 14 órája
Konta Ildikó 14 órája
Ötvös Németh Edit 14 órája
Pataki Lili 14 órája
Szilasi Katalin 1 napja
Vezsenyi Ildikó 1 napja
Gyors & Gyilkos 2 napja
Böröczki Mihály 2 napja
Bara Anna 2 napja
Boris Anita 4 napja
Berényi Klára 4 napja
Dezső Márton 5 napja
Bertók László 5 napja
Virág Tamás 5 napja
Nagyító 6 napja
Gyurcsi - Zalán György 9 napja
FRISS NAPLÓK

 leállósáv 1 órája
Játék backstage 4 órája
Szerdánként, kávé helyett 5 órája
Etzel Mark Bartfelder 5 órája
az utolsó alma 7 órája
Hetedíziglen 7 órája
EXTITXU-UXTITXE 10 órája
Minimal Planet 12 órája
nélküled 14 órája
Ötvös Németh Edit naplója 15 órája
mix 1 napja
Szokolay Zoltán verses füzete 1 napja
Zúzmara 1 napja
Szőnyeg 1 napja
A VERS LEGYEN VELETEK 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Péteri Judit
sic itur ad astra (javított)

evezek alattam csipkés kékbe fodrozódás
végtelen csillanások hívnak messzire el
csobbanásból kiszakadó cseppek hasítják arcom
és sóvá karcosodnak rajtam azon tűnődöm vajon
merre vinnének az áramlatok ha többé nem tartanék
ellen

tovább evezek egyenletesen fröcsögve lököm el
a világmindenséget a napsugarak elhomályosítják
a horizontot sehol egy maroknyi Föld csak víz csak
víz mindenütt csak én vagyok valami biztos pont
önmagam körül de hogy mihez viszonyítsam magam
nem tudom

és evezek tenyerembe kérgesedik a tengeren töltött idő
egészen megszoktam már ezt a hánykolódást pedig
eleinte folytonos émelygés gyötört bukfencet hányt a
gyomrom és csillagok pattogtak a szemem elé ma már
csak a vízcseppek törik meg a fényt szikráznak ahogyan
súrlódom a végtelennel





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-01-31 21:47:47
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-31 21:47:47


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-02-26 09:25 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-09-21 00:48       ÚJ bírálandokk-VERS: Gyurcsi - Zalán György 39. heti haikuk (2020.)
2020-09-20 23:46       ÚJ bírálandokk-VERS: Czékmány Sándor DOKK-lét ma
2020-09-20 23:41   Napló: leállósáv
2020-09-20 21:25   új fórumbejegyzés: Szokolay Zoltán
2020-09-20 20:57   új fórumbejegyzés: Szokolay Zoltán
2020-09-20 20:55   új fórumbejegyzés: Szokolay Zoltán
2020-09-20 20:39   Napló: Játék backstage
2020-09-20 20:32   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2020-09-20 20:19   Napló: Szerdánként, kávé helyett
2020-09-20 20:02   Napló: Játék backstage