Maretics Erika
Utazó
Halántékán sután dobol,
sután dobol,
szemére sötét csíkokat
gravírozott az ínség,
a nyomor.
A sáros-város
poshadt pocsolyába
fojtja zűrzavaros álmát,
egy hajléktalan kábán,
a járdaszegélyről lógatja
fagytól elüszkösödött lábát,
csak gubbaszt, nyakában
rongyos kartonpapír táblán:
ÉHES VAGYOK!!!
Vegyél képeslapot!
Budapest fényűzően szép.
Űzött peregrinus a metró
mocskos műbőr ülésén,
kezében turistatérkép,
fulladozva az izzadó
testek kipárolgásától,
körülötte
rebbenő riadt szemek,
álom és ébrenlét közti
fura világukban rekedt
különös emberek,
mellette koldusasszony,
hajában nyüzsgő tetvek
láthatatlanok, akár ő maga,
együtt utaznak,
övék az éjszaka.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-01-20 19:42:31 Utolsó módosítás ideje: 2012-01-20 19:42:31
|
|
|