Tíz-szín-sor
Aztán felöltöd az élet teljes színét:
a gyermeki sárgára vöröslő kamaszt,
barnálló felnőttet némi kevert zölddel,
majd a bölcsesség bíborára feketét;
pedig tudod: mögötte alapja tiszta
kék lett, kifejezhetetlen, mégis kék lett.
És minden színt megadsz a végtelen víznek –
hadd oldja, vigye, hullámozza – ő dolga –
mégis reménykedsz: bár végösszeg a szürke,
bízol tengerben, égben – mégis a kékben.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-12-12 00:08:51
Utolsó módosítás ideje: 2011-12-12 00:08:51
