hiába

engem már évek óta nem bánt a hideg.
nem érint meg a hold fénye, bármilyen
könnyen tapintható a korong. nem
fáj, ha az utcalámpa közelebbi, mint
a csillagok. nincs hideg soha. lázam van.
lázam van, orvosságot, tudom, nem
találok. nyers erővel elfojtható az ösztön,
ösztönösség bennem. vágyakozni akarok.
most az irányról döntök. merre induljak
egy olyan kor után, amiből nem éreztem
semmit. amiből nem maradt bennem sav.
bonthatatlan ez a katarzis néküli folytatódás.
bele kéne tölteni valamit az időbe. mint
egy öntőforma, olyan a következő lépés.
szétteríted tested egy kiégett mezőn. nap nem süt,
nincs éjszaka sem. keresnéd, amit érezhetnél.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-12-09 00:18:13
Utolsó módosítás ideje: 2011-12-09 18:05:32