A Zápor

utcában eleredt a vihar
Elsodort, elsöpört
Áradataival
Bedörömbölt az utcán
Bedörömbölt a ház ablakán
Bedörömbölt a fa odúján
Hogy valaki beengedje
Otthonából az Isten
Elűzte
,,Menj, csobogj másnak
Unom már a hangját a
Soha el nem apadásnak!”
Senki nem fogadta be
Mindenki
Elfutott előle
Fejvesztve rohantak jobbra balra
A sok süket Szamarha

Csak én álltam
És fogadtam be
Hogy bőrömön át
Szivárogjon testembe
Legyen otthona,
Legyen melege
Hogy törődjön valaki vele

Csak én látom
Az eső szépségét
Mindent megtisztító
Gyönyörű erejét
Lemossa a poros utcát
Lemossa a ház ablakának mocskát
Lemossa a fa odvának bejáratát

Csak engem tisztít
Kívül-belül
Lemos és megszeret
És nem hagy egyedül
Tisztább sár leszek
Tiszta szív tiszta lélek
Tiszta agy.

Én vagyok a vihar
És Te ki vagy?





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-11-21 00:20:37
Utolsó módosítás ideje: 2011-11-21 00:20:37