Temetőben voltam
Tegnap megint a temetőben voltam
családommal, a debreceniben,
egy ütött-kopott sírhoz gyalogoltam,
mely hosszú évek óta már ilyen.
A betűk felét elhagyta a festék,
a név azért még kibetűzhető;
apám nevét találják itt az esték,
mit érzek most, az könnyen sejthető.
Szorongásaim évente nagyobbak,
és többen vannak, mert hogy szaporodnak,
hogy kőbe vésve olvasom nevem.
Gyarló vagyok, esendő, hogyha látom,
mert ez marad belőlem a világon,
s hogy éltem is, azt már csak képzelem.
2011. október 22.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-11-14 06:03:03
Utolsó módosítás ideje: 2011-11-14 06:03:03
