Mórotz Krisztina : Akvamarin

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2833 szerző 37360 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Petz György
  Gyermekkor, bérház emelet
Új maradandokkok

Petz György Károly: Nézetek
Petz György: Szövegrom
Konta Ildikó: önarckép
Vajdics Anikó: A hit végjátékai (első)
Albert Zsolt: Eledeldal
Tóth János Janus: sár
Tálos Barbara: Berlin
Tóth Gabriella: Elszórt morzsák
Ötvös Németh Edit: Komor délután
Valyon László: Lótuszevők
FRISS FÓRUMOK

Nagyító 14 órája
Karaffa Gyula 16 órája
Vezsenyi Ildikó 22 órája
Tóth Gabriella 1 napja
Oláh Imre 1 napja
DOKK_FAQ 3 napja
Gyurcsi - Zalán György 3 napja
Konta Ildikó 4 napja
Vajdics Anikó 5 napja
Wesztl Miklós 6 napja
Gyors & Gyilkos 6 napja
Szokolay Zoltán 7 napja
Albert Zsolt 7 napja
Tóth János Janus 7 napja
Kosztolányi Mária 7 napja
Szilágyi Erzsébet 8 napja
Tálos Barbara 9 napja
V Varga Zoltán 9 napja
Valyon László 9 napja
Tamási József 10 napja
FRISS NAPLÓK

 történések 41 perce
Ötvös Németh Edit naplója 13 órája
Minimal Planet 18 órája
A VERS LEGYEN VELETEK 21 órája
Szokolay Zoltán verses füzete 1 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
Fészek 2 napja
mix 2 napja
EXTITXU-UXTITXE 2 napja
törmelék 2 napja
nélküled 2 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 3 napja
az utolsó alma 3 napja
Vendég 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Mórotz Krisztina
Akvamarin

éjfélkor kereslek
mikor a hold sétálni jár  
s a tintasötét sziklás part meredélyén
szavakat szaggat a gyönyörűség
a hullámok halk éneke ölébe kap
játékosan mesél elringat
majd szeszélyesen ellök    
akvamarinjától

ujjongó öröm és bágyadt szomorúság
kavarog bennem
ha szemeidből a fény kiszakad
nem bírom tovább
szeretlek zöld teát iszom
mahagóni farönkön
és a sötétbe suttogok mosolyogva

neveddel játszom kérész dallamot
elnémít a mezítlábas éjszaka
az utazás az álmok gyönyöre  
a soha hozzád nem tartozás szenvedélye
s a csillagok sűrűje mely
mint mandulafa virága
ellepi a titokzatos eget

mesélj vagy tűnj már el
mert a hulló kövek is szenvednek
és az éj elsiklik mellettem
a sötétség-szalag letekeredik
talán ott a másik parton messze
Afrika tövises karjaiban
ahol felparázslik a látóhatár széle
halk és félelmetes
- menj üvöltöm
és mikor kibogozom
magam a béklyó holnapokból
neveddel

mint szellővel játszom





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-10-28 23:01:18
Utolsó módosítás ideje: 2011-10-28 23:01:18


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-09-25 22:55 furim
2020-02-26 09:25 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-10-25 08:43   Napló: történések
2020-10-25 05:25       ÚJ bírálandokk-VERS: Pataki Lili A tanító tükre
2020-10-24 22:31   Napló: történések
2020-10-24 22:30   Napló: történések
2020-10-24 20:33   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2020-10-24 19:39   NAGYÍTÓ /vajdics:puszty-vszigdá-nyet/
2020-10-24 17:25   új fórumbejegyzés: Karaffa Gyula
2020-10-24 15:36   Napló: Minimal Planet
2020-10-24 15:18   Napló: Minimal Planet
2020-10-24 12:26   Napló: A VERS LEGYEN VELETEK