Gyermek ésszel

(Kritikusomnak)

Fiatalság árad ki belőlem
Tolul ki számon, szememen.
gyerekszív dobog itt bennem,
Örök élet záloga kezemben.

Anyám karja ringat engem,
De gőgicsélve mégiscsak szavalok,
S bölcsőm oldalára verset kaparok.
A világra ezért jöttem.

Tanulni nem csak "nagyoktól",
De mindtől, ki nagyobb nálam.
S ha gyerekcipőm majd eldobom,
Büszke lesz rám mind, ki oktatott.

Mert felérek majd nyomukba!
Igen, felnövök hozzájuk!
Leírom a királyt, koldust,
S nem csak így, epigonkodva.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-10-21 09:03:44
Utolsó módosítás ideje: 2011-10-21 09:03:44