Dvorcsák Gábor : Homage to Baka

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38698 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (6)
Farkas György: cím nélkül (5)
Farkas György: cím nélkül (4)
Farkas György: cím nélkül (3)
Farkas György: cím nélkül (2)
Farkas György: cím nélkül (1)
Farkas György: A darázs
Farkas György: Források
Szilasi Katalin: Öreg pásztor kesergése
Szilasi Katalin: Hervadás cseresznyével
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 1 napja
Farkas György 1 napja
Cservinka Dávid 1 napja
Filip Tamás 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Valyon László 2 napja
Szilasi Katalin 3 napja
Bátai Tibor 3 napja
Ózdi Annamária 3 napja
Kiss-Péterffy Márta 8 napja
Kiss-Teleki Rita 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Egry Artúr 11 napja
Duma György 11 napja
DOKK_FAQ 12 napja
Csombor Blanka 15 napja
Tóth Gabriella 16 napja
Vadas Tibor 16 napja
Tamási József 17 napja
Zsigmond Eszter 20 napja
FRISS NAPLÓK

 Minimal Planet 1 órája
A fény nem publikus 1 órája
Bátai Tibor 1 órája
az univerzum szélén 2 órája
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 3 órája
Jószándékú párbeszélgetés 5 órája
Ötvös Németh Edit naplója 19 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 21 órája
Gyurcsi 1 napja
A vádlottak padján 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
négysorosok 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
nélküled 3 napja
mix 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Dvorcsák Gábor
Homage to Baka

csak semmit semmit semmit ne mondjunk már....
csak a testetlen vágy zenéljen szavak kordába
ne fogják... zene és dallam értelem semmi csak
mint ha csók mi zajosan gyönyörűn csattan nincs
más miért kellene élni – megsokszorozódni
oda s vissza egy a másik arcban megtapasztalva
a másikat csacskán susogva halkan
alaktalan az idő odavisz elcipel és visszanő              
álmosan lógatja nyelvét míg szorít
szorít az élet szorítasz te mint a cipő      

               *         *         *         *

            Mint kisfiú sietek az éji vidéken
                                 már épp csak kiértem az erdőből
elszórva némi gondmorzsát s hátul hagyva
                    messze minden lókoponyát
                                        s farkasszagú ködfoltot
                               nyolc-kilencéves zsebben

     és megyek az őszi parkban, át az éjen,
a zéjekeken át háthogyha korporos
        an lát és a zsebemben gesztenyák,
ó mennyi lehet még kilóra ama  / eme nyák...

               meg az a sok konya nil aliud
                          imigyen trükköz  'lenspiegel – ja, az isteneké
                     valamint ottanoká

                                       okán
                                               ha hontalan

               ráncai az tokán rángatva
                                        rángatózik de hogy minek –
                                és milyen soká...

                    ki tudja már minek az okán

születik olyan betűorkán
                            egy ork kán ballag
               dülöngél, tántorog, fityiszt mutat
                                                a pereputtynak, putty
már ez a whole táj
                           ez angolul van mind
                   a kettő, puha gyurma
tetőfedő fejű – ledű
                               föl nem áll hever
             csupa fínom valódi
többkosárnyi sár


                 oly görbe fák között
                                   angyalszárnyakon

                          repül a halál   s   kornyadoz ott

               betűkbe öltöztetett gyümölcs  
    golyózápor egy tortán
              
        míg épp eltűnik befordul a vonat a sarkon
                  a sínek közt néhány levél szitál

aprófán költött el a tehetség akadozó
                        a gázszolgáltatás nincs ki fizessen érte
tehetetlenül fütyül a semmibe minden lehetőség –

szart nem ér ez a
                        didaxis bár
               már és még
                                       hisz értelmetlen
                            és már nincsen tét

a túlélés esélye annyira csekély sem más csak az
                        alig kevesebb a semminél a tört

a hányad rá jövend az ék
                                                                 és az énelem

túl az életen – kenyér s ételen átalagost innen –
                             nincsen szánalom

Ó hogy még vagyunk szánalmas nagyon…

              Dőre redő
                             a Halál
              Szétreped ő mer
t az egyetlen eredő

                                        az ered az erem
rá orom s öröm
             omolva töröm
                                      a fal ami dörömböl rajtam

vér csorog a körömből – deadened
         telibe ütve                   the bull’s eye…

                                    micsoda zsákucca

A leghülyébb játék a szavakkal
                                     (Ça ira - to play a vakkal)

Önmagaddal sakkozol – nem vagy még torkig ennyi mattal?

                               Kifelé bámulok két-három nem létező
                               ablakon s mert nem nézek oda a hátam
                               mögött agyamban matat az asztal bár

                         az                                                        sincsen

                                      Sem ház…

Akkor is kutat…

                             Mégis a nyolcéves koromban vagyok
                             tán hogy így kivert most itt ez a láz?

                             Vagy már csak nyolcvan? Lesz-e még nyolc?

Ha a koponya alatt fészkelődik a polc…






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-09-15 15:50:30
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-15 15:50:30


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-29 13:11   Napló: Minimal Planet
2024-03-29 12:40   Napló: A fény nem publikus
2024-03-29 12:28   Napló: Bátai Tibor
2024-03-29 11:52   Napló: Minimal Planet
2024-03-29 11:45   Napló: az univerzum szélén
2024-03-29 11:42   Napló: Minimal Planet
2024-03-29 11:12   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-29 11:07   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-29 10:35   Napló: Minimal Planet
2024-03-28 22:38   Napló: A fény nem publikus