Látszat és valóság

Látszat és valóság
Nagyon távol vannak.
Fáj, hogy a látszatot
Láttad Te igaznak.

Azt, hogy mit éreztél?
Nem tudhatom soha.
Amit meg gondoltál?
Maradok ostoba!

Szerintem tévedtél
Mint már olyan sokan,
De már szívem nem fáj:
Nem veszem komolyan.

Akik ismerhetnek,
Azok megmondhatják:
Az első benyomás
Rólam nem épp csodás.

De ha megszeretnek
És már elfogadtak:
Barátként: embernek;
Szeretőnek: jónak.

Akik belém rúgtak
Hiszem, hogy tévedtek.
Ki vesztett nagyobbat?
Akik elvetettek!

Sírni már nem fogok.
A kínok elszálltak.
Így volt jobb szerintem:
Nem várok csodákat.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-08-26 17:28:34
Utolsó módosítás ideje: 2011-08-26 17:28:34