NE VEDD EL TÕLEM

Csak veled szép az élet.
Napsugarakat adó közelséged
melegében fürödve
némán állok mozdulatlanul.
Lenyűgöz szépséged izgató
rejtelmes varázsa.
Ne vedd el tőlem
e gyönyörkeltő
édes mélabús,
borzongató érzést
hisz a viágmindenségben tovaröppenő
gondolatom mindíg
csak feléd utazik.
Cikázva, vágtató széllel
süvöltve, visszavonhatatlanul.
Ne vedd el, ne  rabold el tőlem
ezt a  vágtató
rejtelmes, különös érzést.

Bakonyszentkirály, 1972. 02. 21.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.