(szonett neki)

jogomban áll nem hallgatni, és ezért
el sem ítélhetsz. ég bennünk a kompen-
zálálási vágy. ami történt, kezeinkben
remeg. eltévedt cselekvések zuhantak

összevissza, a helyzet úgy maradt, reagál-
ni nem lehetett. most minden stagnál, min-
den centiméterekkel súrolja a határt.csak
majdnem önt el minket, csak majdnem

szakad át a gát. rólad mindig jó lenne
írni, és ettől olyan leszek, mint kifacsart
citrom a napon. visszatekerném az időt,

nem ismernélek most. mert ilyenkor
abroncs a fej, és az sem vigasztal, hogy
egymásról készülne el önarcképünk.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-05-23 00:04:26
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-23 00:04:26