Tisztul az álom
Lassan vége az éjszakának,
ébredezem, tisztul az álom,
ablakomnál a nagylombú fa
leveleit egyenként látom.
Beinteget az ablakon át,
negyvenegy éve, minden reggel,
feltölt engem energiával,
életkedvvel és türelemmel.
Kissé balra, a házfalak közt,
a lombokon már átszivárog
a felkelő nap, szétteríti
az aranyló világosságot,
és elindul hosszú útjára
ma is, kijelölt pályaíven,
másképpen, de ugyanúgy mégis,
ismét kezdődik újra minden.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-05-16 14:15:47
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-16 14:15:47
