Tarantella
kérődző lelkek vesznek körül most
koporsó lelkemben fehér gyolcsot mos
az értelem szürke csuhás alakja
pirosra vált, ha eljön a napja
kezdődik fentről az őrült ritka tánc
őrület pörög, lüktet a sok ránc
pirulva tekint a fejembe széjjel
megint egyedül, egyedül az éjjel.
barlangban sétálgató szájbarágós démonok,
gyerekek suttogják: meghalok, meghalhatok.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-05-05 18:05:31
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-05 18:05:31
