ÉJI LÁTOMÁS
Holdvilágos éjszakákon
nyitott szemmel álmodom
nem érzem a múló időt
éjek csendjét hallgatom.
Hallgatom a szél sóhaját
amint halkan eloson
visszaintve hív magával
átsuhan a városon.
Városon át, falvak felett
hív magával, kövess hát
elviszlek egy új világba
jer utánam éjen át.
Éjen át a messzeségbe
boldogságod megtalálod
emberfia kövess engem
ha nem akarod halálod.
Halálodra magad maradsz
ha most nem jössz én velem
itt maradok, itt e földön
mert ez az én életem.
Zirc, 1985. 04. 22.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
