késői song a születésről

ahogyan a forrón ölelő méhében végleg
berendezkedve csak nőttem és növekedtem
s úgy tűnt ez a mennyeknek országa és ez itt
csodás lakásom e meleg forrásvidéken ahol
sértetlenül lebeghetek a súlytalanság mámorító
kegyelméből a végtelen időkig de aztán az úr
elküldte ismeretlen jeleit melyek egyre erősödő
szívdobbanásokat idéztek elő bennem s a klausztro
fóbia nyomasztó érzését hozta el rám s közben
csodás tavam is kiszáradt alólam s a hat és fél kilóra
nehezedett testet a rettegés fokán elérte a keszon
rémület is bár fuldoklásaimmal megnyíltak a könnyülés
különös alagútjai s csodás sziréndalok szűrődtek
dobhártyámig amikor egy másik alagúton áthatoló
iszonyat csápok ragadták meg koponyámat s nagy
erővel préselve össze fejemet két rántással kihúztak
kihűlő vermemből a napvilágra ahol a hatalmas
nudli fejemből váratlanul kiszakadt rekedtes üvöltésre
anyuka szeme lassan kinyílott majd hallható volt egy sóhaj






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-03-22 15:55:43
Utolsó módosítás ideje: 2011-03-22 15:55:43