Élhettél volna
Ha nem figyelsz, a szád kihűl,
megzöldül, mint a jáspis,
csuklódra görcs-bilincs kerül -,
kifingasz, kis továris.
No persze, akkor megszakad,
mint pókfonál, az ének,
amelyben őrized magad
röhejnek, megvetésnek.
A tehetséged épp olyan,
akár a pénz, hiányzik:
élhettél volna boldogan
egész az elmúlásig.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-02-10 07:10:40
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-10 07:10:40
