egy röptetés

madarat röptetsz -
egy károgó varjú lábára
kötöttél madzagot,
figyeled, hogy a magas házak fölé száll
s valahányszor visszahúzod a földre
egy csillogó ékszert tart a csőrében,
amit a tenyeredbe pottyant
sokáig csinálod ezt
mögötted már kupacba gyűlik az arany
honnan ez a sok ékszer? - töprengsz,
de választ csak később kapsz,
éjszaka,
amikor az ablakodon kikémlelve észreveszed,
hogy egyetlen csillag sem pislákol már
az égen





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-01-24 10:18:35
Utolsó módosítás ideje: 2011-01-24 10:18:35